A téli időszakban az alacsony hőmérséklet melletti csapadék következtében csúszóssá váló utak nemcsak a közúti közlekedésben, hanem a munkahelyeken is a balesetek számának növekedését eredményezhetik.
A munkavédelmi hatósághoz beérkezett munkabaleseti jegyzőkönyvek adatai szerint a téli hónapokban elcsúszás következtében történt munkabalesetek száma nagyjából megegyezik az év tavasztól őszig terjedő időszakában hasonló okból bekövetkezett balesetek számával.
A balesetek következményeként pedig jobb esetben rándulással vagy ficammal, rosszabb esetben nyílt vagy zárt csonttöréssel és ennek nyomán hosszabb-rövidebb keresőképtelenséggel kell számolnia a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak.
Az elcsúszás vagy az ezt követő elesés miatti magas balesetszám nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is felkeltette a munkavédelmi szakemberek figyelmét. Ennek nyomán 2014-ben az EU minden tagállamára kiterjedő kampány témájává vált a botlás, illetve az elcsúszás nyomán bekövetkező munkabalesetek vizsgálata, valamint a munkáltatók baleset-megelőzési lehetőségekkel összefüggő tájékoztatása.
A megelőzésre – mint általában a munkavédelem területén – több lehetőség kínálkozik. Ezek közül a legfontosabbnak a műszaki megelőzést tekintjük. A munkavállalók által használt szabadtéri közlekedő utak lehetőség szerint fedettek legyenek, megakadályozva ezzel a ráhulló csapadék következtében kialakuló csúszásveszélyt. Ha nincs lehetőség a közlekedő út lefedésére, akkor gondoskodni kell annak síkosságmentesítéséről, ami történhet az útburkolat tisztításával, illetve csúszásgátló hatású szóróanyaggal való szórásával.
Ezzel összefüggésben célszerű a munkavállalók által használandó közlekedési útvonalak előzetes kijelölése, annak érdekében, hogy a síkosság-mentesítést ezekre az útvonalakra koncentráltan lehessen elvégezni. Ebben az esetben a munkavállalók figyelmét is megfelelő módon (pl. munkavédelmi oktatás keretében) fel kell hívni arra, hogy személyközlekedés céljára csak a kijelölt közlekedési útvonalakat használják. Egyidejűleg gondoskodni kell a kijelölt közlekedési útvonalak folyamatos használhatóságáról, azokat más célra (pl. anyagtárolásra) igénybe venni még átmenetileg sem szabad.
Ha a szabadban levő munkahelyeken a lefedett vagy a síkosságmentesített területeken kívül is szükségessé válik a munkavállalók munkavégzése, akkor számukra csúszásmentes talppal rendelkező védőlábbelit kell biztosítani. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a külső térből az épületbe belépő munkavállalók lábbelijéről a padlóra kerülő nedvesség a belső térben levő padlóburkolatot is csúszóssá teheti, így annak folyamatos takarítása (feltörlése), illetve lábtörlők elhelyezése is szükségessé válhat.
A téli időszakhoz kapcsolódó balesetek forrása lehet a szabadtéri üzemi utak egyenetlenségéből származó botlásveszély is. Télen a munkavállalók gyakran napkelte előtt érkeznek a munkahelyükre és/vagy napnyugta után távoznak onnan, ennek következtében a máskor látható és elkerülhető úthibák megfelelő mesterséges megvilágítás hiányában balesetek okozóivá válhatnak. Természetesen ilyenkor elsősorban az útburkolat javítását szükséges elvégezni, de a természetes fény mesterséges megvilágítással történő pótlása sem maradhat el.