A Tolna Megyei Mérnöki Kamara és Szakcsoportjai, a Magyar Hidrológiai Társaság Tolna Megyei Szervezete és a Közlekedéstudományi Egyesület Tolna Megyei Szervezete 2014. november 20-án tartotta 2014. évi Szakmai Fórumát, melynek középpontjában a szekszárdi és térségét érintő fejlesztések álltak. A rendezvényen Amreinné Dr. Gál Klaudia, a Tolna Megyei Kormányhivatal igazgatója is köszöntötte a megjelent mérnököket.
Márai Sándor szavait idézte köszöntőjében Amreinné dr. Gál Klaudia: „Az élet tartalmát a nagy feszültség, az alkotás pillanatai jelentik…” majd hozzátette, hogy a fejlesztéseket tekintve a megyében dolgozó szakemberek igazán tartalmas időszakot tudhatnak maguk mögött.
A megvalósuló projekteket látva méltán jut eszünkbe a gondolat, hogy az alkotó ember előtt végtelen a tér. A mérnök ember számára is végtelen a tér, munkája során tartalommal tölti meg a rendelkezésre álló teret, jelentéssel ruházza fel azt a közösség számára. A beruházásokban részt vevő szakemberek nem csupán megálmodják és megtervezik a minket körülvevő környezetet, közösségi tereinket, de megépítik számunkra a világot. Azon túl, hogy a végtelen fantáziájukat, kreativitásukat, alkotókészségüket dicsérő mérnöki alkotások hasznosak a közösség, a társadalom számára, sok esetben esztétikai értékük is kiemelkedő. Az épített környezet minden egyes eleme hatást gyakorol mindennapi életünkre.
Amreinné dr. Gál Klaudia igazgató kiemelte, hogy a magyar mérnöktársadalom különböző szakterületeken végzett munkájával egységesen hozzájárul Magyarország hosszú távú gazdasági célkitűzéseihez. Szaktudásuk a magyar tudástőke egy tekintélyes és felbecsülhetetlen részét képezi. Szólt arról, hogy 2014 októberében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Mérnöki Kamara aláírta azt a 2014-2018-as periódusra vonatkozó stratégiai partnerségi megállapodást, melynek célja, hogy a Magyar Mérnöki Kamara szakmai tagozatai szerteágazó szakmai tapasztalatainak és véleményének figyelembevételével olyan jogszabályok szülessenek, amelyek megteremtik a gazdasági élet szabályozásához szükséges hatékony és közérthető jogalkalmazás feltételeit. A Mérnöki Kamara szerepe kiemelkedő abban, hogy szakmai állásfoglalásával a jogalkotás szakmaiságát és minőségét elősegítse, illetve hogy a megfelelő jogszabályok kidolgozásával olyan gazdasági és jogi környezet alakulhasson ki, amely támogatja a mérnöki tevékenység fejlődését, nagyobb társadalmi elismertségét.
A kormány másik fő célja, hangsúlyozta a Tolna Megyei Kormányhivatal igazgatója, a szakemberképzés átalakítása. Magyarország ma már képes arra, hogy fejlessze iskoláit és oktatási rendszerét. A duális képzés kiterjesztésének szükségességéről konszenzus van. Ennek a képzési formának megvannak a hagyományai Magyarországon, középiskolai szinten felépíthető, továbbfejleszthető, de a tervek szerint a kormány kiterjesztené a felsőoktatásra is. Ez az egyik legfontosabb új kormányzati kezdeményezés, de a Magyar Mérnöki Kamara a mesterképzésben is támogatná egyfajta duális képzés megvalósítását, hogy azok a hallgatók, akik például tervezéssel akarnak foglalkozni, lehetőleg már az egyetemi évek alatt kikerülhessenek olyan tervező cégekhez, ahol elsajátíthatják a gyakorlati mérnöki ismereteket.
Amreinné dr. Gál Klaudia kiemelte a kamara magas színvonalú érdekérvényesítő munkáját is, melynek eredménye az a kiszámítható gazdasági és szakmai környezet, amely alapja a magas színvonalú munkák elkészítésének, és nélkülözhetetlen a fejlesztések előkészítésében.
Legvégül köszönetét fejezte ki a mérnököknek alkotó munkájukért, elhivatottságukért, amellyel részt vesznek Szekszárd, Tolna megye mérnöki, fejlesztési beruházásaiban, szebbé, élhetőbbé téve ezzel szűkebb és tágabb otthonunkat.
Bohli Antal a Tolna Megyei Mérnöki Kamara elnöke kiemelte a megyében dolgozó mérnökök felkészültségét, akik a térség fejlesztéseiben nagy számban vettek részt. A Szakmai Fórum középpontjában olyan szekszárdi beruházások álltak, mint az uniós támogatással megépült Garay Élménypince, a város új piactere és közösségi háza, melyet a résztvevők személyesen is megtekintettek. Bemutatásra kerültek az új szekszárdi fedett uszoda tervei is. Kiemelkedő szerepet kaptak a Szakmai Fórumon a Sió-csatornát érintő beruházások, felújítások. A program zárásaként a szekszárdi Sió-zsilip rekonstrukciós munkáit tekinthették meg a résztvevők.