A fogyasztóvédelmi hatóság munkáját érintően az elmúlt időszakban jelentős folyamatok indultak el mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás területén. A kiszolgáltatott fogyasztók fokozott védelme mellett a hatósági jogalkalmazás is megváltozott, a kis- és középvállalkozások vonatkozásában a fokozatosság, arányosság és a méltányosság elvének fokozott érvényesítése került előtérbe. Az ellenőrzések során a vállalkozásokat „partnernek” tekintve, a kisebb súlyú, azonnal megszüntethető jogsértések esetén a fogyasztóvédelmi hatóság nem bírságol, ugyanakkor cserébe azt várja, hogy a jogkövető magatartás növelje a fogyasztói elégedettséget.

A fogyasztóvédelmi hatóság elsődleges feladata a fogyasztói jogok, fogyasztói érdekek érvényesülésének elősegítése. Figyelemmel arra, hogy a hatósági kommunikáció egyik alapvető célja a fogyasztók tájékoztatása, a vásárlások során a kereskedővel szembeni bizalom reális megítélésének elősegítése, indokolt nem csupán azon cégek megnevezése, nyilvánosságra hozatala, amelyek jogsértést követtek el, hanem azon vállalkozások nyilvántartása, nyilvánossága is, amelyek – a hatósági ellenőrzések eredményei alapján – szabályosan működnek.
Mindezek érdekében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság arra az elhatározásra jutott, hogy a prevenció eszközével motiválni szükséges a vállalkozásokat, olyan környezetet kialakítani, olyan hatósági gyakorlatot bevezetni, amelyben a vállalkozásoknak érdekében áll a fogyasztóvédelmi érdekeket szolgáló jogszabályi előírások betartása.
A fogyasztói jogok területén azok érvényesülésének, hatékonyságának fokozását jelentheti, ha a vállalkozások motiváltak, nem csak a jogsértések jogkövetkezményeit ismerik, hanem a jogkövető magatartás előnyeire is számíthatnak. Cél az úgynevezett „Pozitív lista” március hónaptól kezdődő bevezetése, amellyel lehetőséget ad a hatóság a vállalkozásoknak, hogy jó példaként nyilvánosságra kerülhessenek.

A pozitív lista lényege, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság által lefolytatandó vizsgálatok során, ha jogsértést nem állapítunk meg az általunk vizsgált szempontok tekintetében, erről ugyanúgy egy jegyzőkönyv készül, és ennek alapján születik majd egy dokumentum, amit a megyei felügyelőségek felküldenek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz annak érdekében, hogy következetes, egységes szempontrendszer alapján essenek elbírálás alá. Az a vállalkozás, amelyik átesik ezen a szűrőn, felkerülhet az NFH honlapjára, továbbá egy olyan igazolást kap, amelyet kihelyezhet az üzletében, ezzel a pozitív lista részesévé válik.

Az „igazolás” kiállítása olyan ellenőrzéseknél valósítható meg, amelyek során a hatóság nem csupán egy terméktípus megfelelőségét ellenőrzi, hanem a vizsgálat szélesebb körben, a fogyasztói érdekeket érintő témában zajlik.

2011. évben lefolytatandó vizsgálataink közül a következőkben alkalmazzuk a pozitív listát:

  • az árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó ellenőrzése,
  • a szavatossággal és jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások és a vásárlók könyvébe tett bejegyzések intézésének ellenőrzése, valamint
  • az idegenforgalmilag frekventált helyeken működő vendéglátó egységek és a személy-taxi szolgáltatás ellenőrzése (különös tekintettel a rendezvényekre és a szórakozóhelyekre).

Az igazolást elnyerő vállalkozás vállalja az esetleges utóellenőrzést, ezzel együtt azt, hogy amennyiben egy utó- vagy újbóli ellenőrzés során a hatóság jogsértést tár fel, az üzletben kifüggesztett dokumentumot haladéktalanul el kell távolítani és a hatóság honlapjáról is törlésre kerül a vonatkozó információ, vagyis lekerül a pozitív listáról. A vállalkozások mindemellett tudomásul veszik, hogy a pozitív minősítéssel rendelkezőkkel szemben bejelentett panaszokat a hatóság soron kívül kivizsgálja.

Azon vállalkozások, akiknek üzleteit a hatóság nem vonja ellenőrzés alá, és szeretnének a nyilvánosság előtt pozitív példaként szerepelni, úgy vélik, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően végzik tevékenységüket, lehetőség lesz számukra, hogy ilyen igény esetén a vállalkozás maga kérhessen hatósági ellenőrzést, amelyet a felügyelőség meghatározott időn belül köteles lesz elvégezni.

A pozitív lista bevezetésével célunk, hogy a halmozott jogsértéseket elkövető, a fogyasztói jogvitákat jogszerűtlenül elutasító vállalkozások a jogkövető magatartást tanúsító vállalkozásokkal ellentétben egyre kevesebb számban legyenek jelen a társadalomban. Azt reméljük, hogy a pozitív listával a fogyasztóvédelmi felügyelőségünk tájékoztató szerepe is növekedni fog. A vállalkozások számára előnyként jelentkezhet a megszerzett pozitív listás igazolás, amelynek helybeli kommunikációja is ösztönözheti a vállalkozásokat a pozitív minősítés megszerzésére. Más részről pedig a fogyasztók szempontjából a bizalom elnyerése szempontjából egy orientáció, fontos támpont lehet az üzlet, illetve termékeinek kiválasztásánál, hogy olyan vállalkozással van dolga a fogyasztónak, akivel szemben a hatóság nem állapított meg jogsértést, nincsenek rendezetlen kifogásai és a működése jogszerű.

A pozitív lista tapasztalatokat fog adni a későbbiekben bevezetendő „fogyasztóbarát” embléma kritériumrendszerének kidolgozásához.

Dr. Juscsák Dóra
mb. felügyelőség-vezető