Nyíregyháza - A cél: átláthatóbb, költséghatékonyabb intézményrendszer, és ennek olcsóbb működtetése még magasabb szakmai színvonalon.

A hatékonyabb, eredményesebb és az ügyfelek számára sokkal kedvezőbb szolgáltatás érdekében elvégzett integráció meghagyja a szakmai önállóságot – jellemzi egy mondatban az új szervezet lényegét dr. Teschmayer Gábor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal közelmúltban kinevezett főigazgatója egy a napokban készült interjúban, melyet a Kelet-Magyarország szerkesztője, Nyéki Zsolt készített.

Milyen tapasztalatokkal érkezett a középszintű közigazgatási csúcsszerv vezetői székébe?

Dr. Teschmayer Gábor: Közel tizenkét éve dolgozok a közigazgatásban: 1999-től 2003-ig az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságán előbb a végrehajtási osztályon voltam osztályvezető-helyettes, majd megbízott osztályvezetőként irányítottam a felszámolás és végelszámolási osztály munkáját. Emellett jogtanácsosi tevékenységet is végeztem az adóhatóságnál. Ezt követően a helyi közigazgatásban kaptam jegyzői kinevezést. 2002-től főiskolai oktatói munkába is bekapcsolódtam, jelenleg a Nyíregyházi Főiskola Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékén tanítok főiskolai adjunktusként.
Az eltelt több mint egy évtizedben végzett közigazgatási gyakorlati munka során széleskörű tapasztalatokat szereztem a területi illetve a helyi államigazgatási szervek működésével, működtetésével, szakmai irányításával kapcsolatosan. A főigazgatói kinevezésemet dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úrtól vettem át. Ez nagyon megtisztelő, de egyben óriási felelősséget és rengeteg feladatot is ró rám.

Milyen elvárásokat fogalmaztak kinevezésekor?

Dr. Teschmayer Gábor: Az elmúlt évtizedek közigazgatási helyzetének alapos áttekintését és elemzését követően komoly kormányzati szándék fogalmazódott meg a területi államigazgatás átalakítására. Hivatali, szervezeti megközelítésben a területi államigazgatás intézményrendszerének a reformja a cél. A mi megyénkben 14 szervezetet integrált a kormányhivatal, ezek a törzshivatal mellett, mint szakigazgatási szervek folytatják munkájukat. Ezen túlmenően a kormányhivatal más államigazgatási szervek vonatkozásában koordinációs illetve ellenőrzési jogkört gyakorol.

Mit várnak az új hivatali szerkezeti formától?

Dr. Teschmayer Gábor: Átláthatóbb, költséghatékonyabb intézményrendszert és ennek olcsóbb működtetését. Egységes irányítás mellett jelentős megtakarításokat lehet elérni, míg az egységes elvárások mentén folytatott képzések, továbbképzések a magasabb szakmai színvonalon működő kormánytisztviselői kar kiépítését szolgálják. Mindezek végső soron az állampolgárok számára élvezhető előnyökben öltenek testet: cél, hogy az ügyfelek oldaláról nézve a jövőben egyszerűsödjön az ügyintézés, rövidülni fognak reményeink szerint az egyes ügyekben az ügyintézésre fordított időkeretek és humánusabb, ügyfélcentrikusabb lesz az ügyintézés. Azt szeretnénk, hogy ne tévedjenek el az emberek a bürokrácia világában, ne küldözgessék őket egyik helyről a másikra.

Hogyan jellemezhető a kormányhivatali munkamegosztás?

Dr. Teschmayer Gábor: Az új felállás egy osztott irányítási mechanizmussal bír: akormányhivatal törzshivatala – a korábbi közigazgatási hivatal bázisán – a szakmai feladatok mellett funkcionális igazgatási feladatokat is ellát. Ezen belül egységes lesz a költségvetési gazdálkodás, a humánerőforrás gazdálkodás, kommunikáció, jogi és peres eljárási képviselet, a nemzetközi kapcsolatok kezelése, valamint az informatikai integráció is megvalósul. Emellett azonban a 14 integrált szakigazgatási szerv szakmai irányítását a szakmai felettes ágazati szervük látja majd el a jövőben is. A kormányhivatal törzshivatalának kormánytisztviselői valamint a szakigazgatási szervek vezetői felett a munkáltatói jogkört a kormánymegbízott gyakorolja. A szakigazgatási szervek kormánytisztviselői és munkavállalói vonatkozásában a munkáltatói jogkör az adott szakigazgatási szerv vezetőjét illeti meg.