Idén nyártól a vásárlók is ellenőrizhetik, ha egy pár nappal korábban megemelt árú terméket áraznak vissza, és tüntetnek fel akciósként. A megtévesztő engedményeket a fogyasztóvédelem is ellenőrzi. Indokolt a szigor: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal által tavaly ellenőrzött leárazások 10 százaléka hamis volt.

Az előző harminc nap legkisebb árát is fel kell tüntetni

Napjainkban sokan kifejezetten az akciókhoz kötik vásárlásaikat, tudatosan keresve a leárazásokat. Ám a mutatós százalékok néha csalókák. Rendre előfordul ugyanis, hogy az ügyeskedő árusok a valósnál kedvezőbb színben tüntetik fel „akcióikat”. Ezt többnyire úgy teszik, hogy rövid időre, mesterségesen feltornázzák áraikat, abból számítva kedvezményeiket, vagy a régi árat állítják vissza, de már akciósként feltüntetve.

E gyakorlatok visszaszorítása érdekében – uniós irányelv alapján – idéntől változnak árfeltüntetés részletes szabályai. 2022. május 28-ától minden akcióhirdetéskor fel kell tüntetni a korábbi árat, amely kizárólag a megelőző legalább harminc napon belüli legalacsonyabb ár lehet.

Az új szabályozás az online kereskedelemre is kiterjed. Különösen a Black Friday vagy a karácsonyi időszakban jellemző színlelt árcsökkentést figyeli és megszünteti az online kereskedelemben azt a gyakorlatot, hogy a kereskedő egy-egy akciós időszak előtt pár nappal megemeli a termék árát azért, hogy minél nagyobb mértékű árengedményt mutathasson. Csak olyan termékek esetében lesz érvényesíthető a kedvezmény, amely 15 napnál régebben van forgalomban. Ebben az esetben a 15 nap alatti legalacsonyabb ár lesz irányadó, ahhoz képest kell a leértékelést kiszámolni.

A fogyasztóvédelem ellenőrzi

Hogy az üzletek eleget tesznek-e az új szabályoknak, azt a fogyasztóvédelem is ellenőrzi majd. A hatóság vizsgálata az árképzés kommunikációjára, és az akciók feltüntetésére is kiterjed. Webáruházak esetében ez az ártörténet bekérésével, a honlap lementésével történik. A szakemberek azt a kereskedelmi gyakorlatot szűrik majd ki, amely annak ellenére akciósnak tüntet fel egy adott terméket, hogy azt korábban ugyanezen az áron forgalmazták.

Akkor is eljár a fogyasztóvédelem, ha a vállalkozás által meghirdetett akciós ár az akciót megelőző árhoz képest nem változik vagy annál magasabb. Ezekben az esetekben sor kerülhet az akciós reklámújságokban található termékek árának adatgyűjtésre, nyomon követési eredményeinek vizsgálatára.

Szezonális kiárusítások során a fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja a fogyasztók megtévesztésére alkalmas árak alakulását, különösen abból a szempontból, hogy azokat az akció előtt megemelték-e. Azaz az akciósnak feltüntetett terméket valóban alacsonyabb áron értékesítik-e. A hatóság figyeli azt a jelenséget is, amikor egy terméket „rendes”, tehát nem akciós áron értékesítenek, majd ugyanezen az áron pár nappal később akciósként hirdetnek meg.

Tízből egy akció volt megtévesztő

A szigorúbb szabályokra és az ellenőrzésre egyaránt szükség van a vásárlók megkárosításának megelőzése érdekében. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 2021-es ellenőrzései alapján az akciós árak 10 százalékában fordult elő jogsértés, míg az akciós egységár kifogásolási aránya 9,3 százalék volt. Ezen ellenőrzések során 121 terméket érintően fordult elő, hogy csak a kedvezmény mértékét tüntették fel, a ténylegesen fizetendő akciós árat azonban nem. A megyei fogyasztóvédelmi szakemberek tapasztalatai szerint a vásárlói megkárosítás leggyakoribb esetei az akciós árnál drágábban történő értékesítés, illetve hogy kizárólag az akció mértékét tüntetik fel, az árat már nem.

Tudatos vásárlással a vevők maguk is sokat tehetnek az álkedvezményes áruk megvásárlása ellen. Nemcsak online böngészés közben, hanem a boltban, vásárlás előtt is érdemes árösszehasonlítást végezni – ezt ma már egy okostelefonnal is el lehet végezni.