Digitális közigazgatást fejlesztünk az információbiztonság és adatvédelmi igények figyelembevételével a legmodernebb technológiákat felhasználva – mondta dr. György István a hatodik V4 Jó kormányzás fórum nyitóelőadásán.

Cél az elektronikus személyes ügyintézés fejlesztése

A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára nyitóelőadásában a fórum előzményire is utalva egyebek mellett arról beszélt, hogy a térség országainak célszerű egymás jó tapasztalatait átvenniük.

Részletesen ismertette a mintegy egy évtizede indult közigazgatási reformot. Ezzel összefüggésben értékelte a többi között Magyarország koronavírus-járvány elleni védekezését. Hangsúlyozta, a pandémia idején azonnali és hatékony megoldásokat kellett találni addig elképzelhetetlen problémákra. A veszélyhelyzet tavaly márciusi kihirdetésével új időszámítás kezdődött a közigazgatásban, amely – mondta az államtitkár – nemcsak a védelmi intézkedések, hanem az oltási kampány koordinálásáért is felelős volt.

György István a közigazgatás további fejlesztési irányaira térve az innovatív technológiák széleskörű igénybevételéről, a mesterséges intelligencia döntéshozatal során történő alkalmazásáról, a személyes megjelenés csökkentéséről, valamint az elektronikus személyes ügyintézés fejlesztéséről beszélt.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

„Digitális és az eddiginél is professzionálisabb közigazgatást fejlesztünk az információbiztonság és adatvédelmi igények figyelembevételével a legmodernebb technológiákat felhasználva” – jelentette ki a területi közigazgatásért felelős államtitkár.

Egy ország szuverenitása az innováció révén megerősíthető

A küszöbönálló technológiai versenyben egy ország szuverenitása az innováció révén megerősíthető lesz – jelentette ki a fórumon Orbán Balázs. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára szerint a technológiai fejlődés és az innováció nem szuverenitáscsökkenést, hanem szuverenitáserősödést hozhat.

Ezt pedig – hangsúlyozta – felhasználhatják a közép-európai országok a globális rendszeren és hierarchián belüli pozícióik erősítésére. „Így a digitalizáció nálunk, Közép-Európában az állami képességek erősítésén és a hatékonyságon túlmutató jelentőségű” – hangoztatta az államtitkár.

Orbán Balázs azt mondta, a jó kormányzás és a digitalizáció kapcsolatánál meg kell vizsgálni, mennyire szolgálják a technológiai újítások az állam rugalmas és eredményes működését, hozzájárulnak-e a versenyképesség erősítéséhez, mennyiben teszik könnyebbé az állampolgárok ügyintézését, illetve növelik-e a közigazgatásba vetett bizalmat.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Kifejtette: a felvilágosodáson alapuló szemlélet technológiai változásokban látja a társadalmi fejlődés egyetlen kizárólagos útját, azonban nem vesz tudomást saját felvetéseinek nehézségeiről. „Ha csak a technológiában bízunk, (...) akkor rossz útra tévedünk” – jelentette ki.

Az ezzel ellentétes megközelítés a technológiai vívmányokban csupán a mindennapi életet megkönnyítő eszközöket lát. Ez a felfogás abból ered, hogy „az emberi természet és a társadalmi rend alapjai nem megváltoztathatóak” – hangoztatta, hozzátéve, ez az álláspont sem tartható, mivel a technológiai fejlődés meghatározó lesz a 21. században.

Orbán Balázs véleménye szerint ahhoz, hogy az állam a maga javára fordítsa a technológiai változásokat, túl kell lépni az ideologikus ragaszkodás és a lemondás ellentétén. E helyett új, pragmatikus megközelítést sürgetett.

Hozzátette: ennek a középutas felfogásnak Közép-Európában különös jelentősége van, ugyanis a technológiai fejlődés a társadalmi-gazdasági status quót is megváltoztatja, ami lehetőséget teremt az erőviszonyok megváltoztatásra. Utóbbi – tette hozzá – számunkra, közép-európai országok számára, kifejezetten lehetőség. A digitális innováció kitörési pontot és a versenyképesség új dimenzióját jelenti, egyben szuverenitási kérdés is – emelte ki. Azt mondta, a térség történelmi tapasztalata, hogy az állami képességek kívülről történt megszervezése mindig lelassította, idővel mindig megbénította a közép-európai népek fejlődését.

Az államtitkár kitért arra is, hogy Magyarország számára a visegrádi együttműködés (V4) a legfontosabb nemzetközi kooperációs forma, amelyet Magyarország és Közép-Európa jelenének és jövőjének tekint.