A legkorszerűbb Lynx gyalogsági harcjárművek gyártására és fejlesztésére alapít vegyesvállalatot, hoz létre üzemet s alakít ki tesztkörnyezetet a zalai megyeszékhelyen a német Rheinmetall-lal a magyar állam. A tervek szerint a Magyar Honvédség nehéz dandárját már az itt készülő harcjárművekkel szerelik majd fel.

Az üzem 2023-ban kezdi meg működését Zalaegerszegen, „tankok fognak legördülni a gyártósorról”, jelentette be 2020. szeptember 10-én a ZalaZone járműipari tesztpályán tartott sajtóeseményen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hozzátéve: Magyarország a NATO és az Európai Unió tagállamai közül elsőként döntött a düsseldorfi székhelyű vállalat új fejlesztésű, innovatív terméke mellett.

A miniszter hangsúlyozta: a fejlesztés nem csak a honvédség NATO-vállalásainak teljesítését szolgálja, és nem kizárólagosan biztonságpolitikai jelentőséggel bír, gazdaságpolitikai szempontból is jelentős, hiszen a beruházás összértéke 60 milliárd forint, a beszállítókat is beleértve több mint félezer munkahelyet teremt, s nem csupán összeszerelő üzem lesz. A felek együttműködése komoly hozzáadott értéket képvisel, hiszen a közös vállalkozás a harcjárművek gyártása mellett azok fejlesztésével, tesztelésével is foglakozik. A gyártóüzemen túl ugyanis, mintegy 20 hektáros területen, a Lynxek és egyéb hadiipari off road járművek tesztelésére alkalmas tesztkörnyezetet is kialakítanak a járműipari tesztpálya szomszédságában, tájékoztatott az innovációs és technológiai miniszter, kiemelve: a Honvédelmi Minisztérium bevonásával így a ZalaZone és ipari parki környezete páratlan adottságára építve újabb, nemzetközi szinten is jelentős ipari innovációs bázis jön létre Zalaegerszegen. A beruházás tovább gazdagítja Magyarország és a tesztpálya folyamatosan bővülő szolgáltatási kínálatát, erősíti a hazai ipart és a magyar vállalkozások beszállítási lehetőségeit. Zalaegerszeg és térsége a magyar gazdaság talpraállításának egyik motorja lehet, mondta a miniszter.

Palkovics László kiemelte: 2020 első felének tapasztalati alapján okkal számítunk arra, hogy a német vállalatok az eddigieknél erőteljesebben keresik a közép-európai lehetőségeket. A német világmárkák a beszállítói láncok lerövidítése érdekében beruházásaikkal szorosabbra fűzhetik magyarországi kapcsolataikat, s újakat is létesíthetnek. A Rheinmetall hazai megjelenésével az Audi, a BMW és a Mercedes által megkezdett sor folytatódik egy hasonlóan fajsúlyos elemmel, tette hozzá. A gazdasági növekedés fenntartása érdekében a magyar kormány határozott szándéka, hogy a szektor új beruházásai folyamatosan növeljék a kutatás-fejlesztési kapacitások szintjét, a betelepülő gyártókapacitásokból pedig egyre nagyobb hányadot tegyenek ki a legújabb műszaki és high-tech megoldások, szögezte le a tárcavezető.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter az elmúlt évtizedekben a környezetünkben kialakult, egyebek mellett a nyugat-balkáni és az ukrajnai helyzetre utalva arról beszélt: bár biztonságban vagyunk, de látjuk, hogy mindez sok kihívást rejt magában, ezért fontos, hogy felkészültek legyünk. A kormány által elindított honvédelmi és haderő-fejlesztési program nemcsak technikai eszközök megvásárlásáról szól, hanem a hadiipar megteremtéséről, a kutatás-fejlesztésről és a foglalkoztatás biztosításáról is.

Benkő Tibor elmondta: a harcjárművek beszerzésével 17 éves lemaradást hoznak be, hiszen a Magyar Néphadseregnek voltak páncélozott szállító harcijárművei, ám azokat 2003-2004-ben az önjáró lövegekkel együtt kivonták, s azóta a katonák nélkülözni voltak kénytelenek a nehéz lövész erők gerincét alkotó lánctalpas gyalogsági harcjárműveket. „Ezt a képességet kell visszaállítani, de nem a korabeli technológiákkal, hanem a világ legmodernebb technikai eszközeivel”, mondta a honvédelmi miniszter.

Maróth Gáspár, a Miniszterelnökség védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosa beszédében felidézte: idén ünnepeljük a haditechnikai intézet megalapításának 100. évfordulóját. A magyar hadiipari kutatások azonban a második világháborúban és a rendszerváltás után padlóra kerültek. 2016-ban tehát, amikor a kormány és a honvédség célul tűzte ki a haderőfejlesztést, innen indultak: a nulláról, emlékezett vissza a kormánybiztos, megjegyezve: a hadiipar minden szomszédos államban fejlettebb volt, de a világban talált partnerek segítségével sikerült megteremteni hazánkban is a fejlődéshez szükséges feltételeket. Nem akármilyen fejlesztés érkezik Zalaegerszegre, - hangsúlyozta. Ezért a nemzetközi ipar számára is mértékadó beruházásért ugyanis több ország sorban állt, sokkal nagyobb reményekkel, mint hazánk. Nem az lesz azonban az első hadiipari gyár Magyarországon, amellyel elérjük a legmagasabb színvonalat, a versenytársak véleménye szerint is ugyanezt a pozíciót birtokolja a kézifegyverek gyártásában a Kiskunfélegyházán felépített fegyvergyár. További tervek is vannak, jegyezte meg a kormánybiztos, leszögezve: a hadiipar vonzza magával az egyéb kutatás-fejlesztési területeket. Nincs ipari kutatás-fejlesztés hadiipar nélkül, mondta, hiszen némi fáziskéséssel más iparágak is számtalan technológiai fejlesztést innen vesznek át.

Armin Papperger, a Rheinmetall AG igazgatótanácsának elnöke a cégcsoportot bemutatva elmondta: jelenleg összesen 141 gyárral rendelkeznek, a zalaegerszegi lesz a 142., s egyben védelmi szempontból a legmodernebb. Ezzel Magyarország erős taggá válik a NATO-ban, hiszen a világ legfejlettebb technológiája kerül ide. Olyan elektronikákat tartalmazó berendezéseket gyártanak majd, amelyekben meghatározó lesz a mesterséges intelligencia, továbbá a digitális és a robottechnika. Armin Papperger szerint „jövőbe tekintő döntésükkel Magyarország legfelsőbb politikai és katonai tisztségviselői igazi vezetői kvalitásokról tettek tanúbizonyságot, ezzel ugyanis nemcsak az európai haditechnika élvonalába emelik Magyarországot, hanem a magyar kormányzat elkötelezettségét is megerősítik a tekintetben, hogy NATO-szövetségeseik megbízható és katonailag hatékonyabb partnerei kívánnak lenni”.

Armin Papperger és Háry András, a ZalaZone Ipari Park Zrt. vezérigazgatója a rendezvényen írta alá azt a szindikátusi szerződést, mely utat nyit a vegyesvállalat alapítása és a harcjárműveket előállító helyi üzem, valamint a járművek vizsgálatát szolgáló tesztkörnyezet megépítése előtt.

Egy 2020. szeptember 9-én aláírt szerződés értelmében (ezt Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Armin Papperger látta el kézjegyével a Honvédelmi Minisztériumban) 218 Lynx KF41 harcjárművel szerelik fel a honvédség nehéz dandárját, s ezek túlnyomó többségét, 172-t már Zalaegerszegen állítanak elő. Az első 46 darabot azonban még Németországban gyártják, ami egyben a hazai gyár magyar szakembereinek teljes körű felkészítését is szolgálja.

A Rheinmetall saját kezdeményezésként fejlesztette ki a Lynx harcjármű típust. A konfigurációtól függően akár 50 tonnás, magas fokú túlélőképességet biztosító jármű háromfős kezelőszemélyzete mellett nyolc felszerelt lövészkatonát szállíthat biztonságosan. Fő fegyverzetét egy 30 milliméteres gépágyú, párhuzamosított géppuska és irányított páncéltörő rakéták alkotják. Bázisán a gyalogsági harcjármű alapváltozat mellett többek között vezetés-irányítási, felderítő, aknavetőhordozó és egészségügyi kiürítő változat is kialakítható.