Az államtitkár szerint Ausztriát is megelőztük a kormányablakok ügyintézési gyorsaságával.

Bizalmon alapuló közigazgatási rendszert szeretne kiépíteni a kormányzat Magyarországon, amelynek egyik vezérelve az, hogy ahol az államnak nem kell feltétlenül beavatkoznia, ott ne is tegye meg – jelentette ki a Magyar Időknek Tuzson Bence közszolgáltatásokért felelős államtitkár. Hozzátette: a gazdasági és a családbarát szempontok mellett a hivatal tevékenységének a nemzeti kultúra megerősítése is irányt szab.

Nemzetközi viszonylatban is rövidnek számít az átlagosan 15-30 perces várakozási idő a kormányablakokban, így ezen a területen nemcsak a korábban – 10-15 éve – Magyarországon jellemző ügyintézési gyakorlathoz képest tettünk nagy előrelépést, hanem még Ausztriát is megelőzzük. Nemrégiben az osztrák kollégákkal folytattam tapasztalatcserét, és Bécsben nagy érdeklődéssel fogadták, amit kormányablaktémában elértünk – jelentette ki a Magyar Időknek Tuzson Bence.

A közszolgáltatásokért felelős államtitkár szintén jelentős eredményként emelte ki a területi közigazgatásban megvalósított átalakításokat, köztük azt, hogy a vidéki kormányablakokban ugyanazt az egységes arculatú és minőségű szolgáltatást kapják az ügyfelek, mint példádul Budapest belvárosában. Hozzátette: a vidékiek ügyintézését számottevően megkönnyíti a kormányablakbusz-program.

– Fontosnak tartjuk, ha Magyarországon valaki vidéken születik, és ott is szeretné élni az életét, akkor ne érezze, hogy sokkal nehezebb számára az élet. Jelenleg 11 kormányablakbusz működik, jövőre újabb tízet állítunk üzembe, s távolabbi célunk, hogy az egész ország területét lefedjük ezzel a szolgáltatással – hangsúlyozta Tuzson Bence.

Az államtitkár arra is kitért: ki akarják vezetni azt a több évtizedes közigazgatási gyakorlatot, amely abból indul ki, hogy az emberek át akarják hágni a szabályokat.

A kisebb településeken alkalmazott buszos ügyfélszolgálat népszerűnek bizonyult Fotó: Ligeti Edina


– Bizalmon alapuló szisztémát szeretnénk kiépíteni, s ez a szemlélet tükröződik az – eddigi tapasztalatok alapján megfelelően működő – új építési rendszer számos elemében. Sok esetben lehetséges engedélyeztetés nélkül, mindössze bejelentési kötelezettséggel építeni, és a jövőben tovább szeretnénk szélesíteni a magyarok lehetőségeit arra, hogy élhessenek építési jogaikkal. A nagyjából két és fél ezer-féle ügytípusból hétszázat azonosítottunk, ahol szeretnénk tovább lépni az egyszerűsítés, az összevonás vagy éppen a megszüntetés irányába – fejtette ki a politikus, hangsúlyozva: versenyképességi kérdés is, hogy ahol az államnak nem kell feltétlenül beavatkoznia, ott ne is tegye meg.

– A kormányzat alapvető célja, hogy Magyarország Európa egyik legélhetőbb országává váljon 2030-ra, s ebben fontos szerepe van az építészetnek is, hiszen egy adott kor arculatát az épületek jelentős mértékben meghatározzák. A helyi szinten felhalmozódott tudást az oktatásban – az építészképzésben – is szeretnénk megjeleníteni, és tájjellegű elemekkel is gazdagítanánk a modern magyar építészetet – sorolta Tuzson Bence, hozzátéve: a Magyar falu programhoz kapcsolódva népi építészeti és génmentési programokat is indítanak.

– Nemrég fogadtuk el a településrendezési törvényt, amely meghatározza azokat a kereteket, amelyek alapján Magyarországot tovább lehet fejleszteni – közölte az államtitkár, aki előrelépésként értékelte, hogy önkormányzati szinten elkészültek a különböző településkép-védelmi rendeletek. – A helyi közösségek feldolgozhatják a saját településük múltját, és meghatározhatják azokat az építészeti elemeket, amelyeket alkalmazhatónak ítélnek, vagy amiket kizárnának – húzta alá Tuzson Bence.

A néhány éve indult Nemzeti kastély- és várprogrammal kapcsolatban az államtitkár azt hangsúlyozta: nem a múltnak egy megfagyott pillanatát, „térdig érő romokat” szeretnének bemutatni, hanem élő állapotot, s szavai szerint erre a szemléletváltásra van szükség a műemlékvédelem teljes területén. Mint mondta, a sokat kritizált füzéri vár felújítása is jó példája annak, hogyan lehet megmutatni: Magyarország nem a romok és a kudarc országa, hanem a jövőé.

– Erről szól a diósgyőri vár megújítása is, és tervezzük, hogy a jövőben a visegrádi palota és a fellegvár megújításával is foglalkozunk – sorolta a politikus. Hozzátette: a programban jelenleg 19 vár és 20 kastély szerepel, de – több évtizedes távlatban – szeretnék hazánk teljes kastély- és várvagyonát – legalábbis amelyeknek a nemzet történelme szempontjából kiemelt jelentősége van – a közhasznú Nemzeti örökségfejlesztő Kft. gondozásába vonni és a fenti szempontok mentén fejleszteni. Az államtitkár kiemelte: a gazdasági és a családbarát szempontok mellett a hivatala tevékenységének a nemzeti kultúra megerősítése is irányt szab.

– A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának – idézte Tuzson Bence Kodály Zoltán szavait.